Rentingo

Egy év alatt a húsz százalékot is meghaladta a budapesti albérletárak emelkedése, így júniusban átlagosan 173 ezer forintot kértek egy kiadó lakásért a fővárosban. A felpörgő infláció és a jegybanki alapkamat emelése ugyanakkor már most megágyaz a következő év albérletpiaci viszonyainak. A bérleti díjból realizálható 4-6 százalékos hozam ugyanis jelentősen alatta marad az inflációnak és a lakossági állampapírhozamoknak, így bérbeadói oldalról várhatóan érdemi kínálatbővüléssel nem lehet számolni, miközben csökkenhet a fizetőképes kereslet.

Az infláció felpörgésével együtt júniusban tovább folytatódott a fővárosi bérleti díjak emelkedése: a tavalyi év azonos időszakához képest több mint 20 százalék volt a drágulás, így a bérbeadók átlagosan 173 ezer forintot kértek kiadó ingatlanjukért. Az elmúlt években növekvő fizetések miatt a bérlők egyelőre követni tudták az áremelkedést, és immár átlagosan 166 ezer forintért kerestek kiadó lakást Budapesten, ami 23 százalékos emelkedés 2021 júniusához képest.

A kétszámjegyű infláció és a jegybanki alapkamat emelése már az év további részében is érzékelhetően nőni fog a feszültség a bérbeadói és bérlő oldal között. A befektetők számára az inflációkövető állampapír immár kétszámjegyű hozama valós alternatívát jelent az ingatlanvásárlással szemben, ezért a következő időszakban lassul majd a kiadó ingatlanok számának emelkedése. A bérbeadásból realizálható átlagosan 4-6 százalékos hozam ugyanis jelentősen elmarad mind az inflációtól, mind a lakossági állampapírhozamoktól, így egyre kevésbé lesz vonzó bérlakásba fektetni. A bérből és fizetésből élőket főként az élelmiszerárak robbanásszerű emelkedése érinti érzékenyen, csökkenni fog a bérleti díjra elkölthető jövedelmük, ezért nehezebb lesz lépést tartaniuk a bérbeadók által diktált árakkal, így már a közeljövőben egyre látványosabban nyílhat az árolló a kínálati és a keresleti bérleti díjak között, feszültséget okozva ezzel az albérletpiacon.