Nagyon megnehezedett a lakások kiadása a 250 ezres átlagos bérleti díj felett, és ez a korlát 2025 első felében is velünk maradhat. Idén lassú kínálatbővülés várható az albérletpiacon, amelyet leginkább az állampapírokból az ingatlanpiacra áramló kisbefektetői pénzek fűtenek majd, a bérlők fizetőképességének javulása erősen kérdéses.
A 2023-as szárnyalás után beragadni látszanak az átlagos albérletárak Budapesten, miután 2024 utolsó negyedévében egyre nehezebbé vált, és több időbe került ingatlant kiadni a 250 ezer forintos lélektani határ felett. Igazodva a trendhez, decemberben a fővárosi bérbeadók átlagosan 249 ezer forintért kínálták kiadó lakásukat. Ugyanebben az időszakban a bérlők fizetési hajlandósága tovább csökkent, az év utolsó hónapjában már csak átlagosan 215 ezer forintért kerestek bérleményt, és ezzel 16 százalékosra nyílt az árolló a kínálati és keresleti oldal között. A lakást keresők és kiadók elképzelései közötti különbségek 2024 közepétől váltak egyre markánsabbá, és a decemberi 16 százalékos eltérés mértékét jól mutatja, hogy ilyen differencia legutóbb 2020 végén, a Covid második hullámában volt tapasztalható.
A teljes 2024-es évet tekintve összességében mérsékelten emelkedtek a bérleti díjak, a drágulás 4,2 százalék volt, ami alig haladta meg az infláció mértékét. Ugyanakkor hiába esett vissza az infláció, a budapesti lakhatási válság így is tovább mélyült. Amíg a KSH által számolt elméleti fogyasztói kosárban 1,4 százalékos súllyal szerepel a lakbér, addig a való életben szintén a KSH által számolt 439 ezer forintos nettó átlagfizetéssel rendelkező bérlő a jövedelmének az 57 százalékát fizeti ki egy átlagos albérlet havi díjára. Ezért a 2023-ban történt 19 százalékos drágulás olyan mértékben rontotta a bérlők fizetőképességét, hogy 2024-ben már nem tudtak lépést tartani a bérleti díjak korábbi emelkedésével.
Mit mutat a varázsgömb 2025-re?Arra számítunk, hogy idén az albérletpiacon lassú kínálatnövekedés várható. A kormányzat által decemberben bejelentett új lakásfejlesztési tőkeprogram még nem tudja éreztetni a hatását, viszont 2025-ben lejárnak a magas kamatozású állampapírok, és a felszabaduló tőkét többen befektetési célú lakásvásárlásra fordíthatják. Az új Airbnb-s engedélyekre vonatkozó moratórium miatt a befektetési célú vásárlások 2025-ben kizárólag a hosszú távú piacon tudnak megjelenni. A törvényi szabályozás lazítására aligha lehet számítani, sőt, önkormányzati szinten követőkre találhat akár a VI. kerületi teljes tiltás is.
Miközben 2025-ben az albérletpiaci kínálat lassú növekedésére lehet számítani, a bérlők fizetőképességének alakulása ennél sokkal nehezebben prognosztizálható. A 2026-os választási évhez közeledve a közbeszédben és a médiában egyre nagyobb teret kaphat a lakhatási válság, így nem elképzelhetetlen, hogy a bérlőket rövid távon célzott kormányzati program segíti majd. Amíg erre nem kerül sor, addig a bérleti díjak nagyobb mértékű emelkedésével nem számolhatunk.
Ha kíváncsi vagy arra, hogy a korábbi években készített év eleji prognózisaink mennyire váltak be, akkor itt tudod elolvasni őket:
- 2020-ban elsőként jeleztük, hogy paradigmaváltás jön a piacon, és helyzetbe kerülnek a bérlők.
- 2021-ben megírtuk, hogy nyáron jön a trendforduló.
- 2022-ben figyelmeztettük a bérlőket, hogy a második félévtől gyorsuló ütemben nőnek majd a bérleti díjak.
- 2023-ban nem készült prognózis :(
- 2024-ben már csak mérsékelt emelkedésre számítottunk az előző évi szárnyalást követően.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
