Rentingo

Az albérleti piacra gyakorolt közvetett hatása miatt folyamatosan figyelemmel kísérjük a rövid távú turisztikai célú lakáskiadás helyzetének az alakulását. Áprilisban jeleztük az első figyelmeztető lövések eldördülését a szálloda lobby és a lakáskiadók között, az elmúlt napokban viszont már nem csak a hivatalos hadüzenetet küldték el, hanem megindult a harc is. A sajtóban megjelent tervezett intézkedések véleményünk szerint a feketegazdaság irányába lökik a szektort, ezért egyáltalán nem vagyunk biztosak benne, hogy ez a harc lesz a végső a felek között.

A napokban megjelent információk szerint a szálloda lobby célba ért, és sikerül elérniük az Airbnb (és társai) jogszabályi korlátozását. A tervezett intézkedések szerint a lakástulajdonosok egy évben maximum 120 napig adhatnák ki rövid távra az ingatlanjukat, és ezen belül maximum 30 nap eshet az év végi időszakra.A döntéshozók nem gondolták túl a dolgot, hanem leporoltak egy 2017-es elképzelést, amiről azóta már bebizonyosodott, hogy nálunk fejlettebb és tisztább gazdaságokban sem hozott eredményt.

Egy ilyen intézkedés véleményünk szerint:
- nem betartatható;
- a feketegazdaságba löki a turisztikai célú lakáskiadást mint tevékenységet;
- alig javít a szállodák helyzetén (ami az intézkedés célja volt);
- és alig javít a lakhatási helyzeten (aminek a valós célnak kellene lenni).

Az airbnb-zésnek nevezett turisztikai célú lakáskiadás több platformon zajlik párhuzamosan, amelyek közül a 4 legnagyobb forgalmat generálja az Airbnb, a Booking.com, a Szállás.hu és a Vrbo (korábbi nevén Homeaway). Valószínűleg ezen szereplők egyike sem fog kooperálni abban, hogy valós korlátozást kényszerítsen a bérbeadókra. Az Airbnb ezért engedi Londonban, hogy ugyanazokkal a fotókkal virtuális lakásokat hozzanak létre a bérbeadók és azt hirdessék, mert így lehet a legegyszerűbben kikerülni a rendszert. Valós korlátozást (és adatszolgáltatást) azért nem fog csinálni egyik platform sem, mert akkor onnan eltűnnek a bérbeadók és átmennek teljes egészében a többi platformra.

Ezért egy ilyen jogszabály eredménye, hogy nem tisztul majd a szektor, hanem ellenkező irányba változik. A gazdaság fehérítése helyett a feketegazdaság irányába lökik vissza a lakáskiadást. A hotelek sem lesznek elégedettek, mert a kínálat csak azokkal a lakásokkal fog csökkenni, amelynek a tulajdonosa szigorú szabálykövető. Érzésünk szerint nem ők vannak többségben... Értelemszerűen a lakhatási helyzeten is csak ez a pár lakás fog segíteni, a többi nem, mert az teljesen életszerűtlen, hogy az airbnb-s lakásokat nyáron kiadják turistáknak, majd szeptembertől májusig diákoknak. Ez azért irracionális gondolkodás, mert az airbnb és a hosszú távú lakáskiadás piaca nem ugyanolyan "terméket" kíván. Más az elrendezése és más a berendezése egy lakásnak attól függően, hogy a rövid távú vagy a hosszú távú bérleti piacon van jelen. A turisztikai szálláshelyek napi szinten versenyeznek, ezért a tulajdonosok  minden létező extrával felszerelik és teljesen berendezik a lakást. Egy ilyen lakást ha nem turisták használnak (akik reggel elmennek, este alszanak), hanem életvitelszerűen laknak benne, akkor az amortizációja rendkívül magas lesz, ami magasabb potenciális bevétel mellett lenne csak racionális. Ehhez képest a hosszú távú kiadásból származó bevétel pedig alacsonyabb lesz, így egyszerűen nem jön ki a matek. Ezért volt látható tavasszal, hogy az airbnb-s lakásoknak csak egy kis része jelent meg a hosszú távú bérleti piacon, akinek nem jelentett pénzügyi kényszert a jövedelem kiesés, az inkább üresen hagyta a lakást.

A mostani tervezett döntés alapvető hibája, hogy nem az alapvető problémát akarják a döntéshozók orvosolni (lakások nem lakáscélú használatának a korlátozása a lakhatási feltételek javítása érdekében), hanem csak a szállodalobby nyomására hoznak egy betartathatatlan látszatintézkedést, ami összességében csak ront a helyzeten. Kár érte.