Rentingo

Az albérletpiacon meglévő feszültséget felismerve a kormány is kiemelten kezeli a megfizethető lakhatás témakörét, és megvizsgálják a  szektor szabályozásra vonatkozó nemzetközi gyakorlatokat. Elsőként a bérlakás- és kollégiumépítést szokták emlegetni, de ezek csak hosszabb távon jelentenek megoldást, miközben a szektor piacbarát szabályozásával ennél gyorsabban válhatnak többek számára megfizethetővé a bérlakások.

A kínálati és keresleti oldal közötti feszültséget, a sokaknak egyre kevésbé megfizethető albérletek növekvő számát látva nem véletlen, hogy kormányzati szinten is foglalkozni kezdtek a lakhatási problémák enyhítésével, és többek között a rövid távú turisztikai kiadás vizsgálatát, a lakásépítés gyorsítását, valamint a kollégiumi férőhelyek bővítését tűzték ki célul. Az már önmagában jó jel, hogy a politikai döntéshozók felismerték, hogy lépni kell. A kérdés az, hogy lesz-e politikai bátorság arra, hogy a több mint 30 éves lakástörvény helyett egy olyan piacbarát szabályozást fogadjanak el, ami mind a bérbeadóknak, mind a bérlőknek az érdeke lenne. Ehhez kapcsolódóan három plusz egy javaslatot fogalmazunk meg a hazai tapasztalatok és nemzetközi gyakorlatok alapján.

1. Kedvező adókörnyezet. Segíthet az albérletkínálat növelésében, ha az adózási szabályok a hosszú távú lakáskiadást preferálnák az airbnb-zéssel szemben. Jelenleg a bérbeadásból származó jövedelem után 15 százalék személyi jövedelemadót kell fizetni, rövid távú lakáskiadás esetén viszont szobánként évente csak 38.400 forint az adó, ami egyértelműen a turisztikai célú lakáskiadóknak kedvez. Az Egyesült Királyságban úgy igyekeznek elérni a kínálat bővülését a klasszikus bérbeadásnál, ezen belül is az olcsóbbnak számító szobakiadásnál, hogy a jövedelem évi 7.500 fontig adómentesnek minősül, amennyiben a bérbeadó saját lakásának egy részét adja ki.
2. Kaucióbiztosítás bevezetése. Sokaknak jelent gondot az önálló életkezdéshez, de az albérletváltást is nagyon megnehezíti, hogy előzetesen rendelkezni kell az első havi bérleti díjon felül kaucióként általában kettő havi bérleti díjjal. Amennyiben utóbbit a bérlő ki tudja váltani egy havonta fizetendő kaucióbiztosítással, akkor kevesebb az azonnali fizetési kötelezettsége, a bérbeadó pedig a biztosítás révén magasabb kárfedezethez jutna.
3. Kauciópénztár. A bérlők gyakran szembesülnek azzal, hogy a bérbeadó sajátjának tekinti a kauciót, és a szerződés lejáratakor gondot jelent visszakapni az összeget, miközben a kaució arra szolgálna, hogy fedezze az esetleges károkat. A fejlett albérletpiaccal rendelkező országokban a kaució összegét a bérbeadónak kötelezően be kell fizetni egy kauciópénztárba, a betett összegre járó kamat a bérlőt illeti, és a bérbeadó csak számlával igazolt kiadást érvényesíthet a kaució terhére.

+1. Bérbeadó védelme. A jelenlegi jogi szabályozás a birtokvédelem intézményével a nem fizető bérlőt védi. Elsőre meglepőnek tűnhet, de a teljes bérlői közösség érdeke egy olyan szabályozás kialakítása lenne, ahol a nem fizető bérlők esetén a lakhatást, mint alapjog biztosítását még átmeneti időre sem a bérbeadótól várná el a törvény. Az állam most gyakorlatilag a tulajdonosokra hárítja ennek a kockázatát és költségét, és ez akadályozza, hogy a jelenleg üresen álló lakások egy része megjelenjen a hosszú távú bérlakáspiacon.

Ha érdekel a téma, akkor olvasd el az Airbnb-s lakások adóemeléséről írt cikkünket is!